NE KIABÁLJ, NE ENGEDJ, HANEM KOMMUNIKÁLJ! - A SZÜLŐI ASSZERTIVITÁS TITKA-

Mit jelent az asszertivitás?

Amikor őszintén, tiszteletteljesen beszélek az érzéseimről, szükségleteimről, és közben figyelembe veszem a másik érzéseit, szükségleteit.

Olykor mindez nagy kivívást jelenthet:

-ha beszélünk az érzéseinkről konfliktust okozhat

- félhetünk attól, hogy csalódást okozunk

-jobb megoldásnak tartjuk a családi béke miatt a másik igényének kielégítését

- félünk az esetleges támadástól, vagy épp magunktól, hogy mi leszünk agresszívebbek….hosszú a sor.

A GYERMEKNEVELÉSBEN KÜLÖNÖSEN FONTOS AZ ASSZERTÍV KOMMINIKÁCÓ mert segít a határok kijelölésében, a konfliktusok kezelésében, és nagyon jól támogatja a gyermeki érzelmek fejlődését.

MIT LEHET TENNI?

A rossz hír az, hogy tudatosság nélkül semmit. A jó hír, ha "beleállsz", elindul a folyamat és megtérül a befektetett energia.

• FIGYELD MEG milyen helyzetekben vagy kevésbé asszertív, mi áll a háttérben.
• PRÓBÁLJ meg kisebb helyzetekben asszertívan kommunikálni. (pl. : ha egy beígért segítséget nem kapsz meg)
• HASZNÁLJ én-üzeneteket. (pl.: Nagyon elszomorít az, amit most mondtál.)
• ADJ IDŐT magadnak, az asszertivitás tanulható, de idő és és gyakorlás kell hozzá.

LÉPÉSEI:

ISMERD FEL az érzéseidet, fogalmazd meg először magadnak mire van szükséged, mit szeretnél elérni egy adott helyzetben!

LÉGY EGYÉRTELMŰ, amikor mindezt kifejezed, fogalmazz világosan, lényegre törően, de maradj udvarias!

HASZNÁLJ ÉN-ÜZNETEKET, a saját érzéseidről, szükségleteidről beszélj, kerüld gyermeked hibáztatását!

MARADJ NYUGODT, vedd fel a szemkontaktust, kerüld a fenyegető és a bizonytalan gesztusokat!

HÚZD MEG A HATÁRT, maradj következetes!

FIGYELJ gyermeked érzéseire, szempontjaira. Foglald össze az álláspontját, hogy érezze, megérted.

KÖZÖSEN TALÁLJATOK kompromisszumot, törekedjetek a mindenki számára elfogadható megoldásra.

Nézzük meg ezt néhány példával a gyakorlatban:

Hiszti a boltban

Gyermek: "Anya, most azonnal meg akarom kapni ezt a csokit!"
Passzív válasz: "Jól van, csak ne sírj, megveszem." (Feladod a határaidat.)
Agresszív válasz: "Ne hisztizz! Ha nem hagyod abba, nem kapsz semmit soha!" (Túl szigorú, fenyegető.)
Asszertív válasz: "Látom, hogy nagyon szeretnéd ezt a csokit. Ma nem veszünk édességet, de nézd cask, ezt a gyümölcsöt még nem is kóstoltuk." (Elismered az érzéseit, határozott vagy, és alternatívát kínálsz.)

Lefekvési idő vitája

Gyermek: "Még nem akarok aludni! Hadd nézzek még egy mesét!"
Passzív válasz: "Jól van, nézhetsz még egyet, de tényleg alvás!" (Következetlenség, a határok fellazítása.)
Agresszív válasz: "Nincs vita! Most azonnal menj aludni!" (Parancsolgatás, dühös hangnem.)
Asszertív válasz: "Tudom, hogy szereted a meséket, de most lefekvési idő van. Olvashatok neked egy mesét az ágyban, aztán alvás." (Empatikus vagy, de kitartasz a határaid mellett.)

Rendrakás a szobában

Szülő: "Kérlek, rakj rendet a szobádban."
Gyermek: "Nem akarok, nem is az én dolgom!"
Passzív válasz: "Jó, majd én megcsinálom helyetted." (Feladod a követelmény.)
Agresszív válasz: "Ha nem csinálod meg, nem mehetsz ki játszani!" (Fenyegetőzés.)
Asszertív válasz: "Azt szeretném, hogy a szobád rendben legyen. Segítek neked, ha szeretnéd, de ezt a feladatot neked kell elvégezni." (Támogató, de egyértelműen határokat szab.)

Ha a gyermek megsérti a szabályokat

Gyermek: "De mindenki később jöhet haza, miért kellett nekem előbb?"
Passzív válasz: "Jó, rendben, maradhatsz később, csak ne haragudj rám." (Feladod a határokat.)
Agresszív válasz: "Nem érdekel, mit csinálnak mások! Nálunk ez a szabály, és kész!" (Túl merev, nincs kompromisszum.)
Asszertív válasz: "Megértem, hogy szeretnél tovább maradni. Beszélhetünk róla, de előbb tudnom kell, kivel vagy, hol leszel, és szeretném, ha elérhető lennél." (Nyitott vagy a beszélgetésre, de ragaszkodsz a biztonsági szabályokhoz.)

Amikor a gyermek tiszteletlenül beszél

Gyermek: "Utállak! Nem is vagy jó anya/apa!"
Passzív válasz: (Sírás, sértődés, visszahúzódás.)
Agresszív válasz: "Hogy mersz így beszélni velem?! Büntetést kapsz!"
Asszertív válasz: "Látom, hogy nagyon dühös vagy. Megértem, hogy nem tetszik, amit mondtam, de nem fogadok el tiszteletlen beszédet. Ha megnyugodtál, beszélhetünk róla." (Nem hagyod figyelmen kívül az érzelmeit, de határt szabsz a tiszteletlenségnek.)

Az asszertív kommunikáció nagy segítség abban, hogy kialakítsd és megőrízd a szeretetteljes és bizalmi kapcsolatot a gyermekeddel.

Ha következetesen alkalmazod,  gyermeked is megtanulja az önérvényesítést és az empatikus kommunikációt.